Közösségi program portál
és helykereső

Vendetta: városi legenda és történelem

Hozzáadás a Google naptáramhoz

A vérbosszú szélsőségesnek tekintett társadalmi jelenség, amely számos kultúrkörben megtalálható még napjainkban is. A látszólag szemet-szemért elv mentén kialakuló konfliktusok a szépirodalomra és napjaink popkultúrájára is hatással vannak: említései az Isteni színjátéktól, a Rómeo és Júlián keresztül egészen a Keresztapáig vagy az Infernóig olvashatók. Kevésbé ismert, hogy a vérbosszú klasszikusnak tekinthető kifejezése középkori eredettel bír. A 13.-14. századi itáliai városi krónikákban vendetta címszó alatt olyan családok vagy klánok közötti konfliktusokról olvashatunk, amelyek oka gyakran egészen hétköznapi: félreértelmezett véletlen esetek, gyerekes sértések vagy éppen kétes szerelmi ügyek. Utóbbira klasszikus példa az 1216-os Buondelmonte-gyilkosság: a firenzei ifjút a krónikák szerint azért gyilkolták meg, mert a neki tetsző lányt szerette volna elvenni. A vélt vagy valós sérelmekre adott erőszakos reakció gyakran azonnali volt, néha viszont évtizedeken keresztül érlelődött, míg végül egy véres gyilkosságban csúcsosodott ki. A firenzei Manelli család például csak 1295-ben állt bosszút a Velluti klánon egy évtizedekkel korábbi esetért. Hasonló történetek olvashatók sienai, pistoiai, arezzói vagy éppen római krónikákban is. Bár a vendettában a résztvevők motivációi látszólag egyértelműek, a témakörrel foglalkozó történészek célja, hogy a konfliktusok mögé lássanak. A krónikák és más történeti források szakszerű vizsgálatával olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyek árnyaltabbá teszik a különböző esetek értelmezését. Az előadás személetes példákon keresztül bemutatja a vendettákkal kapcsolatos toposzokat és a témakör vizsgálatának lehetőségeit, módszertani kihívásait.

Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.