Közösségi program portál
és helykereső

Ünnepi könyvhét a Grand Café Várkertben

Hozzáadás a Google naptáramhoz
A Grand Café Várkert könyvheti programjai

Június 7. 18 óra

Két könyvről Simon Józseffel
Beszélgetőtársa: Czeglédi András

Simon József a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, fő kutatási területei a skolasztikus, a reneszánsz és a koramodern filozófiatörténet, valamint a régi magyar filozófia története.

Czeglédi András a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatója
Kutatási területei: esztétika, történelemfilozófia, modern filozófiatörténet, német és orosz filozófia, Heidegger, Kant, Nietzsche, Nietzsche-recepció.

Simon József:
Explicationes Explicationum
Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György életművében. (Typotex Kiadó, 2015)

Jelen kötet a kora újkori Erdély intellektuális világába invitálja az olvasót Enyedi György 1590-es években keletkezett műveit elemezve. Az Erdélyi Unitárius Egyház püspöki tisztét betöltő Enyedi írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük milyen innovatív módon kezelte a felekezeti beágyazottsággal kapcsolatos elméleti problémákat. A radikális protestantizmus szellemében fogant életmű három tudományterületet érint: a Szentírás briliáns egzegetikai vizsgálata a filozófia és a klasszika filológia segédtanaira támaszkodik. Héliodórosz és Plutarkhosz, Aiszkhülosz és Szophoklész bizánci kommentárirodalma, a filozófus Zabarella és Cesalpino vagy a humanista Szentírás értelmezés jelölik ki azokat a szellemi vonatkoztatási pontokat, melyek mentén Enyedi számára az egységes kulturális öndefiníció lehetségessé vált.
Enyedi „meghaladta korát”, egzegetikai eredményeit száz évvel halála után kezdték értékelni a felvilágosult bibliai hermeneutika vezető németalföldi alakjai. Az erdélyi felekezeti problémákat felhelyezte Európa szellemi irányzatainak térképére,Kolozsvár és Pádua egy világ részét képezték.

Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés. (Typotex Kiadó, 2016)
Fordította: Simon József

Kurt Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket. Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.


Június 8. 17 óra

Közösségszervezés és erőszakmentes ellenállás: dupla könyvbemutató

Az eseményen a szerkesztők két könyvet mutatnak be, amelyek egymás párjai:
az egyik "A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma? A közösségszervezés alapjai”, a másik a „Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás".

A könyvbemutató beszélgetés résztvevői:
Misetics Bálint és Sebály Bernadett, a könyvek szerkesztői; továbbá Kiss Anna és Nagy Mihály.

A HATALOM TÁRSADALMA VAGY A TÁRSADALOM HATALMA? A KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS ALAPJAI
(Napvilág Kiadó, 2016)
(Szerkesztők: Sebály Bernadett - Vojtonovszki Bálint)

"Társadalmunk intézményei csak a polgárok és azok csoportjainak aktív részvételére és cselekvésére építve tudnak igazán mindannyiunkért, a KÖZ javára működni. Megfordítva ezt, az állampolgárok közösségeinek is képesnek kell lenniük arra, hogy a saját kezükbe vegyék életüket és ügyeiket, minden alkalommal, amikor a helyzet megköveteli a bátor, nyilvános kiállást. A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma? című kötet olyan emberek számára ad iránymutatást, akik társadalmi változást szeretnének, és hisznek az összefogás erejében.”
- Móra Veronika, Ökotárs Alapítvány

POLGÁRI ENGEDETLENSÉG ÉS ERŐSZAKMENTES ELLENÁLLÁS (Napvilág Kiadó, 2016)

(Szerkesztő: Misetics Bálint)

"A polgári engedetlenség: ellenállás a törvényes renddel szemben, a közösség érdekében, erkölcsi megfontolásból, nyilvánosan, erőszakmentesen és vállalva a jogi következményeket. A polgári engedetlenség rámutat a jogrendnek vagy a politikai/ gazdasági hatalom rendszabályainak, intézkedéseinek az igazságtalanságára. A polgári engedetlenség - jelképesen - utal rá, hogy milyen erkölcsi okok teszik szükségessé a jogi, politikai, gazdasági, szociális rendszer megváltoztatását, de maga nem változtat rendszert. Fölkiáltás. Áldozatvállalás és tanúságtétel. Ez a könyv se pusztán elemzés, hanem sürgetés és buzdítás. És talán vigasz."
- Tamás Gáspár Miklós

A helyszínen 20% kedvezménnyel lehet majd megvásárolni a köteteket, amelyek a kiadó honlapjáról is megrendelhetőek


Június 10. 18 óra

Baka István: Összegyűjtött versek (Bp, 2016, Kalligram Kiadó)
Könyvbemutató színházi performansszal

Baka István Szekszárdon született 1948. július 25-én, Szegeden halt meg 1995. szeptember 20-án.
A kortárs irodalom és a szegedi kultúratörténet egyik legfontosabb lírikusa.

MÍG KÉK BOROSTA SERKEN A CSÖNDRE
Összeállítás Baka István verseiből. A műsorban részletek hangzanak el Víg Mihály Irimiás siralmai című hangjátékából és Stefan Zweig Ráhel perbe száll Istennel című novellájából.

Összeállította és előadja: Fülöp Tamás, IV. éves színészhallgató (Kaposvár)
Időtartam: kb. 45 perc.
A belépés díjtalan

A könyv bemutatója

Beszélgetőtársak: Bombitz Attila, irodalomtörténész, a kötet szerkesztője és Mászáros Sándor, a Pesti Kalligram Kiadó igazgatója

Baka István összegyűjtött versei költői életművének eddigi legteljesebb gyűjteménye. Szerkesztői és szöveggondozói elveiben jelen kiadás követi a Tiszatájnál megjelent életműsorozat Versek (2003) című kötetét. A költői életmű gerincét e kiadásban is az 1996-ban, már a szerző halála után megjelent Tájkép fohásszal című kötet alkotja (Jelenkor kiadó). Jelen kiadás függeléke az azóta eltelt időszakban előkerült Baka-kéziratok közlésével bővült.

Kötetei:
Magdolna-zápor. Bp. 1975. Magvető
Tűzbe vetett evangélium. Bp. 1981. Szépirodalmi
Szekszárdi mise. Bp. 1984. Szépirodalmi
Döbling. Bp. 1985. Szépirodalmi
A kisfiú és a vámpírok. Bp. 1988. Szépirodalmi
Égtájak célkeresztjén. Válogatott és új versek. Bp. 1990. Szépirodalmi
Beavatások. Bp. 1991. Pannon
Farkasok órája. Szekszárd. 1992. Tolna Megyei Könyvtár – Szekszárd Város Önkormányzata
Sztyepan Pehotnij testamentuma. Pécs. 1994. Jelenkor
November angyalához. Pécs. 1995. Jelenkor
Tájkép fohásszal. Versek 1969–1995. Pécs. 1996. Jelenkor
Kormos István és Baka István versei. Utószó: Lator László. (B. I. versei: 81–259. p.). Bp. 1998. Unikornis (A magyar költészet kincsestára 66.)
Az idő térképjelei. Válogatta és sajtó alá rendezte: Bombitz Attila. Pécs. 1999. Jelenkor
Baka István művei. Versek. Szeged. 2003. Tiszatáj
Baka István művei. Próza, dráma. Szeged. 2005. Tiszatáj
Baka István művei. Publicisztikák, beszélgetések. Szeged. 2006. Tiszatáj
Az életműkiadás szövegeit gondozta és az utószókat írta: Bombitz Attila.
Összegyűjtött versek. A szöveget gondozta és az utószót írta: Bombitz Attila. Bp. 2016. Kalligram

A Baka István Alapítvány honlapja: http://www.baka.hu/
A Digitális Irodalmi Akadémián: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/baka-istvan#

Június 12. 19.30

Lengyel Zoltán: A sors kritikájáról. Vizsgálódások Walter Benjamin sorsfogalma mentén
(Tiszatáj Kiadó, 2016)

A szerzővel Gyulai Zoltán (SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék) beszélget.

Lengyel Zoltán Püspökladányban született 1982-ben.
2006-ban szerzett diplomát angol nyelv és irodalom szakos bölcsészként a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi tanszékének óraadó oktatója és a Grand Café munkatársa. 2011-ben Faludy-díjat kapott, melyet a kuratórium ajánlása szerint az előző évben megjelent Csillagbörtön című kötete mellett értekező prózájával, konkrét szépirodalmi és általános emberi kérdésekkel foglalkozó esszéivel, oktatói és szerkesztői tevékenységével érdemelt ki.
2015-ben védte meg A sors kritikájáról. Vizsgálódások Walter Benjamin sorsfogalma mentén című doktori dolgozatát.
A Médeia Fiai zenekari formáció egyik alapítója, zene- és szövegszerzője.
2008 óta különböző szerepkörökben működik együtt a Metanoia Artopédia független színházi társulattal.
Zenészként részt vesz a Szegedi Nemzeti Színház produkcióiban.

Írásai, fordításai többek között a Kalligramban, a Tiszatájban, a Symposionban, a Műútban, a Helikonban, a Fosszíliában jelentek meg.

június 13. 18 óra
Bencsik Orsolya: Több élet
(Magvető Kiadó, 2016)

A Több élet c. kis va(j)dmagyar regényről:
Bencsik Orsolya új könyve lenyűgöző látomás: szétírt lányregény és megrázó családelbeszélés egyszerre. Egy olyan világ tárul elénk, amelyben megejtő szépséggel válnak elbeszélhetővé a sertéstenyésztés mindennapjai, a generációs konfliktusok vagy épp a párkeresés nehézségei. Egy összetéveszthetetlenül fanyar hang beszél itt: de vajon elbeszélhetjük-e felmenőink helyett a családunk történetét? Bencsik Orsolya könyvében mindenből több van: több irodalom, több együttérzés, több szatíra – több élet.

Bencsik Orsolya, író, műfordító, szerkesztő 1985-ben született a délvidéki Bácstopolyán.

Kötetei: Kékítőt old az én vizében (Forum, Újvidék, 2009, versek, hosszúversek, prózaversek, e-mailek), Akció van! (JAK–Prae.hu–Forum, Budapest–Újvidék, 2012, kisprózák). Műfordításkötete (Orcsik Rolanddal közösen): Ana Ristović: P. S. (zEtna, Zenta, 2012, versek).
Díjai, ösztöndíjai: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (2009), NKA Gion Nándor-ösztöndíj (2010), Szirmai Károly Irodalmi Díj (2012), a Forum és az MNT meghívásos regénypályázata, alkotói támogatás (2012–2013), PhD-ösztöndíj (2012, jelenleg is). 2013-ban Akció van! c. kötetével Magyarországot képviselte a budapesti Könyvfesztivál keretén belül megrendezett Európai Első(próza)könyvesek nemzetközi fesztiválján.
Doktori értekezésének témája a délszláv irodalmakkal erős dialógust folytató, organikus összefonódást, hatásmechanizmusokat kialakító vajdasági magyar irodalom.

A szerzővel Virág Zoltán, az SZTE-BTK Magyar Irodalmi Tanszékének docense beszélget.
13339559 1091236747606730 8019262836132340819 n

Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.