Közösségi program portál
és helykereső

Palotaséta

Hozzáadás a Google naptáramhoz
„Az ünnep azé, aki várja”

Folytatódik az adventi palotaséta a Reök-palotában.
Ebben az évben utoljára, december 17-én, szombaton 11 órától tart palotasétát Csikós Ildikó.

Az ingyenes programon az ország egyik legszebb szecessziós palotájáról tudhatnak meg érdekességeket a vendégek. Megismerhetik Magyar Edét, az épület tragikus sorsú, zseniális tervezőjét. Megcsodálhatják a liliomos lépcsőházat és a pompás zöld szalont. A séta során az épület olyan részeit is megismerhetik, amelyek a látogatók előtt általában zárva vannak. Kiállhatnak az emeleti hidakra, lesétálhatnak a cselédlépcsőn. Eközben választ kaphatnak újabb kérdésekre is: Vajon mi az oka annak, hogy a mostani alaprajzzal, ám neobarokk homlokzattal nyújtották be a Reök-palota terveit? Mire emlékeztetnek az ablakosztó bordák? A lépcsőház falfelületét kísérő szalagdísz hullámzó kalligráfiája vajon mire „válaszol”? A sétán ki-ki ellenőrizheti, hogy valóban más-más osztásúak-e a lépcsőház ablakai.
A házfalak mesélnek nekünk, ha figyelmesen vizsgáljuk őket…

A séta során először kívülről majd belülről ismerjük meg a Reök-palotát.
Gyülekező: 10.45-11.00-ig a REÖK átriumban

Várjuk együtt az ünnepet Pilinszky János gondolataival:

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés"; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
15540988 1493329107361256 2865579188273539723 o

Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.