Közösségi program portál
és helykereső

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva (Bíborvirág) A Csörsz-árok és problematikája - (Szegedi Közéleti Kávéház - Tollforgató Online Lapcsoport/ Archived World- Archivált Világ Közös előadás)

Hozzáadás a Google naptáramhoz

 

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva (Bíborvirág)

A Csörsz-árok és problematikája

 

„Az ároknak tövénél,

Ároktő most is áll

Borsodban, a Tiszának

Füzlepte partinál.

S a hely, hol véget ére,

Néptől megszállva lőn,

Épülvén Árokszállás

Az áldott sík mezőn.

Sok év letűnt, mióta

Az árok megszakadt.

De a regének ajkán

Csörszárka felmaradt.”

(Tompa Mihály: Csörsz árka)

 

 

Főszerkesztő-laptulajdonos kiadóként verssel kezdem a bemutatást. Tompa Mihály Csörsz árka című verse ma már kevésbé ismert az idősebbek és az ifjúság előtt is. Pedig a történelem és a régészet egyik legvitatottabb témáját dolgozta fel irodalmi példával, irodalmi példaként, már 1844-1860 között, születésekor is.  A mondák, a néphagyomány világa csak fokozta a rejtélyességét és történelmének bonyolultságát is.

Sok népnek tulajdonították már a sáncárok-rendszer létrejöttét, létezését a kutatások, a történelem során, szakemberek, és érdeklődők, valamint a köznépi keretek között is. A Krakkói krónikában szereplő Csörsz-árok név a római korszakba, a hunok elé helyezi a sáncrendszer létrejöttét. Közvetett írásos forrásaink is az 5. század előttről szólnak, ha áttekintjük ezeket. Szóba kerül Maurikiosz császár (582-602) avarok elleni 601-602-es hadjáratának leírásánál, amikor Theophülaktosz Szimokattész Viminaciummal szemben említi ezeket.

Milyen kutatások történtek az elmúlt időszakok folyamán? Mit is tart a történeti, a régészeti szakirodalom, valamint a geológia és földrajz-tudomány ezekről? Milyen térképészeti feldolgozások léteznek? Mely néphez, népekhez köthető a létezése, és milyen funkciója volt a rendszernek? Vita, vita hátán. Sajnos mind jogilag, mind földrajzilag problémás a kérdés, nem csak a trianoni határok miatt. Az emberi erőforrások miniszterének 2012. szeptember 14-i rendelete a lehetőségek és az összefüggések ellenére kizárólag  az árokrendszer egyetlen, debreceni szakaszát nyilvánította kiemelten védetté. Mihez kezdjünk most szakemberként, támogatóként, és kutatóként? Mások hogyan segíthetik a munkát? Nézzünk bele kicsit a lehetőségekbe!

 

Előadó: (Pécsi-/Lövey-) Varga Éva Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Ókor Történelmi, Művészeti, Politikai Lapcsoport (Tollforgató Online Lapcsoport) – Archivált Világ/ Archived World – Régész a pácban/Archeologist in the Lurch (környezetvédelmi technikus, vegyész, régész, stb.)

 

Előadás helye: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Szeged, Stefánia Fiókkönyvtár-klub

Cím: 6720 Szeged, Stefánia 2.

Telefon: 62/635-394

Előadás ideje: 2019. december 19. 16 óra

 

 

 

Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.