Közösségi program portál
és helykereső

kivana4kerék TÁRSULAT: SEM

Hozzáadás a Google naptáramhoz

Két lábbal a földön, arcuk ugyanazon ég felé emelve.
Erzsébet:
„nevét egyszer se mondtam, ha említették,
azt a nőt, asszonyt, kislányt, hugot,
Én azt mondom inkább,
„csak Benned bízom Uram,
hogy elkerüljön szégyenem,
hogy csak azt ne tudnám,
ki itt ül végig velem,
vércsöppek a nyakon,
sötét mezők,
két lehunyt szemen,
itt ül velem,
minden napot,
és az összes éjszakát,
néma testvéremet,
Stuart Máriát.”

 

Farkas Andrea (I. Erzsébet) és Sebők Maya (Stuart Mária) nem feltámasztják és utánozzák a két királynő történelmi valóságát. A nézők színe előtt lesznek királynők, ahol mindketten vesztes csatát vívnak.

Ha megölelnék egymást és egymás szemébe nézve, meglátnák a másikban önmaguk esendő, egyetlen vigaszát, akkor, talán nyert ügyük lenne.
Mária egy brokátjára, évekkel a kivégzése előtt ezt hímezteti: En ma fin est mon commencement – halálomban nyerem el hírnevem. A halál pedig, nem csupán az ő sorsuk, de mindegyikőnk közös védjegye.

Mária:
„éltem éjszakának ötöt és napra
pont hatot, és koronát nyertem, Skóciát,
mit most visszaadok, csak van még éppen,
pontosan ennyi léptem,
hát némán kilépem,
öt, látják a Guise-ek
négy, a Tudorok készek,
három, a Stuartokat várom,
kettő, Erzsébetet felejtő és
egy.
végre.
az origóba visszaérve, most leteszem
Agnus Dei láncom, s visszaveszem
Örök Szabadságom.
kicsi bárányom, édes, egyetlenem.”

 

Alkotók:
I. Erzsébet: Farkas Andrea
Stuart Mária: Sebők Maja
Jelmez: Papp Janó
Írta: Balog József
Rendező: Balog József

 

 

Kivana4ker c3 a9k  20sem fot c3 b3  20tandari 20anita 024a5972 024a5959 024a5983



Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.