Közösségi program portál
és helykereső

Az érintés ereje: agyi endotél sejtek az atomerő-mikroszkópban

Hozzáadás a Google naptáramhoz

A pásztázó mikroszkópok (SPM) családjába tartózó atomerő-mikroszkópot (AFM) 1986-ban fejlesztették ki G. Binnig és munkatársai. Az SPM technikákat, ezen belül is az AFM-et nagyon széles körben alkalmazzák napjainkban a biológiai rendszerek, többek között a makromolekulák tanulmányozására. Vizsgálhatunk vele DNS-t, DNS-fehérje kölcsönhatásokat, különféle enzimeket (pl. RNS-polimeráz komplexeket), kromatint, kromoszómákat, RNS-t, poliszacharidokat (cellulózt, keményítőt, proteoglikánt), fehérjéket (antitesteket, kollagént, neurofilamentumokat) és még sok más biológiai mintát, mint pl. élő sejteket.

Az általunk használt Asylum MFP 3D típusú AFM lehetővé tette, hogy élő sejteket, vagy akár élő szöveteket tanulmányozzunk egy Petri-csészében felületén, az élettani körülmények között. Vizsgálatunk tárgyául az agyi endotél sejteket választottunk, mivel ezek fontos elemei a vér-agy gátnak, ami határfelületet képez a perifériás keringés és a központi idegrendszer között. Az endotél sejtek közötti kapcsolat korlátozza vízben oldódó anyagok diffúzióját a vérből az agy felé. Ennek a kapcsolatnak a zavara a vér-agy gát helytelen működéséhez vezethet.

Biológiai minták mikromechanikai tulajdonságainak meghatározására is lehetséges az AFM-mel. A melanóma és az endotél sejtek közötti adhéziós erő közvetlen mérésével a sejtek közötti kölcsönhatás jellemezhető. A sejtek mechanikus paramétereinek nyomon követésével információkat lehet gyűjteni azok egészségi állapotáról.

http://www.brc.mta.hu/biophys_atomic_force_microscopy.php?change_lang=hu

Feltöltés

HTML-sütiket használunk az iszeged folyamatos fejlesztésének elősegítésére.